Király Lajos szerzői estje Csillaghegyen

2017. március 8-án este 18 órára érkeztünk meg a Csillaghegyi Közösségi Házhoz. Itt került megrendezésre Király Lajos költői-műfordítói irodalmi, szerzői estje. Utólagosan azt is mondhatnánk, hogy nagyszerű, nagybetűs irodalmi estje! Ezen az estén ugyanis az irodalom életre kelt és kivirult...
Az irodalmi műsort Gyimesi László költő, műfordító, újságíró vezette, aki megnyitóját azzal kezdte, hogy "vendég a költő-csillag, Király Lajos, aki az egyik legtermékenyebb költője a jelenkori hazai irodalomnak". A műsorvezetőnek ezt a megállapítását teljesen alátámasztja, hogy az est főszereplőjének 2016-ban megjelent a 32. könyve is!
Beszélgetés a szerzővel, versek szavalata, felolvasása, a műfordításokból "ízelítők" tálalása váltogatták egymást.
A beszélgetésekből sok mindent megtudtunk. Kiderült, hogy a kérdező műsorvezető és a válaszoló szerző már több évtizede ismerik egymást, hiszen egy kollégiumban laktak középiskolás korukban.
Később Gyimesi László, mint kultúrház igazgató is kapcsolatban állt a Krúdy Gyula Irodalmi Körrel - jóllehet nem lépett be a Körbe, de ott többször is szerepelt, például 2013. július 18-án a Kávéházi Estékben - és időközben annak elnökévé vált Király Lajossal. Azután arra is fény derült, miként került kapcsolatba szerzőnk az irodalommal, a költészettel, valamint azt is megtudhattuk, melyek jelenlegi tervei és hallhattunk történeteket a Krúdy Körről is - "királyi", elnöki megfogalmazásban.

De hát a versek...! Hallhattunk egy fantasztikusan szép válogatást a Veres Péter Gimnázium tanulóitól: Pintér Jankától és Bertók Zsanettól. akik azután a műfordításokat is tolmácsolták.
Az est hangulatát, mondhatnánk: áhítatát azonban maga a szerző teremtette meg első versének, a VÁLTOZATOK A CSÖNDRE című költeményének a 2015-ben hasonló címen megjelent kötetének első, címadó versének felolvasásával. Ezt a verset alábbiakban ide idézzük.

Király Lajos:

VÁLTOZATOK A CSÖNDRE

I.
A Csönd a kezdet és a végzet.
Az Élet előtti magány:
a Világmindenséget átszövő
küzdelem előtti csönd, – mikor
ádáz harc dúlt az elemek között: –
miből és miként is lesz az Élet!...
A Csönd a hangok között feszülő, éltető,
szenvedő tüzek, hitek és katarzisok csöndje!

II
A Csönd a szeretet csöndje,
a reménykedés csöndje és az áhítaté,
a megbocsájtás csöndje és a megértésé;
a Csönd a tudatlanság csöndje,
a tudni-akarás csöndje
és a bölcs tudás csöndje;
a Csönd a boldogság csöndje és reménye,
az ölelésé és annak elmúlása,
a lélek magányba roskadása;
a bátorság erős-akaratú csöndje
és a reménytelen meghunyászkodásé;
a kimondhatatlan és kimondatlan
félelmek csöndje!...

III
A Csönd a vihar előtti csend
és a vihar utáni remény szivárványfényű csöndje;
a Csönd az érzelmek küzdelmének csöndje:
a bosszú csöndje, a fenyegetés csöndje,
a remény csöndje, a megbocsájtás csöndje,
a közömbösség markából való
kiszabadulás csöndje;
a bánat csöndje, a gyertyák fényének csöndje,
a megalkuvás csöndje,
az öngyilkosság előtti őrült-józanság
lélekfelszabadító csöndje!...

IV
A Csönd az öröm csöndje, a szeretet csöndje,
a szerelem csöndje:
az ölelkezésé és a simogatásé,
a könnyű szélben libbenő
illatos hajzuhatag csöndje,
a sötétben világító fehér bőr
tüzes, reszkető ajakkal való ízlelésének csöndje;
a csóké, a simogatásé, a kitárulkozásé;
a gyönyör csöndje,
az Ég és Föld felett lebegés csöndje;
a kielégülés utáni elernyedés édes csöndje,
az egymás-mellett fekvő szótlanság csöndje!…

V
A Csönd a hatalom csöndje:
az elnyomatás és a megfélemlítés csöndje,
a megalázásé és megöletésé,
az irgalmat-nem-ismerés csöndje és a vadságé.
A Gonoszság Csöndje:
a Sátán hatalmának csöndje;
a béke, a békesség és a megértés
feletti győzelem csöndje,
az elnyomottak nyomorúságának,
szenvedésének és reménytelenségének csöndje;
a gőgös gazdagság gúnyos megvető csöndje,
az „I' am vinner!”
bűnösen értelmezett szlogenjének,
és a „Jaj a legyőzötteknek!”
rideg felismerésének csöndje! –
Az embertelenségnek és az emberbőrbe bújt
vadállatok szemeinek
félelmetes csöndje: –
a pénz hatalmának a gyilkolásra
és háborúkra biztató bűzös csöndje! –

VI
Isten ujjának felemelő csöndje –
Jézus anyjának, a Hét-Tőrrel-Átdöfött-Szívű Szűzanya könnyének és fájdalmának
bánatos csöndje;
a hosszan elnyúló templomi énekek
és az orgonazúgás mennyei
hangja utáni nyugalom csöndje,
a misék utáni hazasietők lépteinek
a köveken koppanása utáni csöndje,
a templomok festett angyalainak kezében
a végítéletet és a feltámadást
hirdető aranyló trombiták csöndje!...

VII
A Csönd a nyugalmas tenger csöndje,
a napfény édes melegének simogató csöndje,
az erdők árnyas lombjai alatt pihenés csöndje,
az erdei állatok tisztásokon való
nyugalmas találkozásának csöndje,
a lepkék libbenő-szökkenő táncának csöndje;
a tarka mezei virágok illatának csöndje,
a fény és az árnyék ringatódzó csöndje!...

VIII
A Csönd az emberi lét
reményteli küzdelmeinek csöndje:
a születés fényre jajdulás utáni csöndje,
az anyai melegség szívmelengető csöndje,
az apró titkok kíváncsi felfedezésének
gyermeki csöndje,
a könyvek világ-körüli útra indító
varázslatos csöndje,
a gyermekből felnőtté válás küzdelmeinek
embert próbáló csöndje;
a tanulás okosító, a -munka teremtő,
a családi boldogság harmóniát kereső csöndje;
a megpróbáltatások kálváriának
és az új reményekben való erős hit csöndje,
a „miért is vagyunk-e világon?”
meditáció csöndje,
az Idő hatalmas száguldásának,
porszemnyi létünk
megértésének döbbenetes csöndje;
az elhalkulások és az emlékeink
lelkünkben tornyosuló csendje,
a végső útra indulás csöndje! – –
A túlsó parton való pihenés csöndje – !
Ámen.

Bizonyára vannak olvasóink között olyanok is, akik vágyakoznak egy igazi irodalmi esten való részvételre. Talán elsősorban az ő kedvükért közreadjuk az est folyamán készült filmünket.
 Az oldalt írta és szerkesztette: Szabó László